Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versike

 Hófödte hegycsúcsok, csillaglámpás fények,

megkopott szép álmok terülnek az égen.
Hajdanvolt szerelmek, gyermekkori képek,
előjönnek újra, álmodba belépnek.
 
Hold fénye bevonja utcákat, tereket,
fa ágán jégcsap ül, reszketnek levelek.
Kályhádban felizzik parázsló szeretet,
álmod a csónakod,elvisz majd messzire.
--------------------------------------------------
 
 
-Lassan peregnek az idő percei,
a táj néma,csak a szél süvít.
Sötétbe burkolódzott az éj,
csillaglámpások szórják a fényt.
 
Szemed lecsukod,álmod elborít,
forog az álomtánc,öröme elbódít.
Szíved lángra gyúl,  fénye elvakít,
fenn jársz az égen,nem érsz le hajnalig.
 
 
Levelet kavar a fagyos szél,
üres már az utca és a tér.
Néhány ember fázósan siet,
minden sötét,álmos és kies.
 
Álmok kavarognak égfelé,
köztük legszebb benne a tiéd.
Mosolyognak rád a csillagok,
átölel és eltakar a hold.
----------------------------------------
 
A csillagok mint rőzse láng
jelölik az éjszakát.
Szobádban a gyertya fénye,
lángra lobbant ezer képet.
 
Álmaidban otthont talál
rémképek és szelíd magány,
ölelések, nevetések,
gyermekkorod visszatérte.
 
De jaj az álom illan már,
felvirrad a napsugár.
Kócos hajjal,derűs szívvel,
tűzmosollyal ébredsz már.
---------------------------------------
A csillagok mint rőzse láng
jelölik az éjszakát.
Szobádban a gyertya fénye,
lángra lobbant ezer képet.
 
Álmaidban otthont talál
rémképek és szelíd magány,
ölelések, nevetések,
gyermekkorod visszatérte.
 
De jaj az álom illan már,
felvirrad a napsugár.
Kócos hajjal,derűs szívvel,
tűzmosollyal ébredsz már.
----------------------------------
 
 
Ködös este álmot  érlel,
csend borul rá hideg széllel.
Halkan koppan álmod házán,
beereszted, ő rá vártál.
 
Kőrbe vesznek kis csillagok,
nézik álmod,szemük ragyog.
Ők már tudják,minden lehet,
elérheted amit szeretsz.
 
Felharsan a holdharsona,
érkezik a napkatona.
Álmod feslik,illan a köd,
harmat csillan szíved fölött.
----------------------------------
 
 
Fagyos szél fúj éjszakába,
remeg a fa egymagában.
Égen a hold aranysarló,
csillagok közt rendet vágó.
 
Hullik csillag,pora álom,
rád talál a puha ágyon.
Csillag lobban szemed kékjén,
elmerűlsz az álmok földjén.
---------------------------------------
 
Álmod álma,szíved vágya,
adta álmod hold sugára.
Remény,óhaj,vággyal teli,
lelked örül,ha megélheti.
 
Röppenj álom,hasadj hajnal,
újra élsz,ha jön a nappal.
Tested,lelked erős,bátor,
álmod útján haladsz mától.
 
Szél fújja a poros utat,
elillan az álomutad.
Csörren vekker,reggel ébred,
új reményt ad a nap az égen.
----------------------------------
 
 
 
Halkan kopogtat az este,
fény gyúl az égen sietve.
Csillagok tüze égeti a tájat,
hold fénye ad álomreményt mára.
 
Szívedig ér a csillagok fénye,
lelked szárnyal égig az éjben.
Elmerülsz álmod kék tengerében,
veled ébred a táj,ragyogó fényében.
------------------------------------------------
Álmod vánkosára
rá süt a hold,
csillagfény az égen
az álmot adó.
 
Alszik a város
alszik a táj,
minden mi élő
elaludt már.
 
Aludj hát te is
új holnap vár,
álmodtól szép lesz
a föld és a világ.
-------------------------------
 
 
Álom sütit süt a hold,
csillagjai maffinok.
Tele tölti békefénnyel,
szeretettel,jóságkrémmel.
 
Megsütötte sugarával,
édes álom jó porával.
Kaptál egyet te belőle,
szép is lett az álmod tőle.